M�r sz�mtalan alkalommal hallottuk, olvastuk, hogy a stressz milyen k�ros.

Az �lland�, kr�nikus stressz hossz� t�von komoly hat�ssal lehet mind az �rzelmi, mind pedig a fizikai eg�szs�g�nkre.

Kev�sb� lesz�nk k�pesek kezelni a mindennapi kih�v�sokat.

 

 

 

 

 

 

N�h�ny lehets�ges t�nete:

 

 

�rzelmi hat�sai:

 

A folyamatos stressz hajlamos�that depresszi�ra �s szorong�sos zavarokra is.

Az �lland� nyom�s, fesz�lts�g �s agg�d�s hozz�j�rulhat az �llapot kialakul�s�hoz. Az �lland� nyom�s alatt �ll� emberek gyakran �rzik magukat kimer�ltnek, tehetetlennek �s lehangoltnak.,

 

Kr�nikus stressz hossz� t�von befoly�solhatja a hangulatot, �s vezethet szorong�shoz, ingerl�kenys�ghez, d�hh�z vagy szomor�s�ghoz.

 

Alv�szavarok mer�lhetnek f�l. Melyek negat�v hat�ssal lehetnek az alv�s min�s�g�re �s mennyis�g�re is, ami hossz� t�von alv�szavarokhoz vezethet.

 

 

Cs�kkenhet az �nbizalom �s az �nbecs�l�s is.

 

 

Cs�kkenhet a koncentr�ci� �s mem�ria. A stressz megzavarhatja a figyelmet. Az agyi funkci�k nem m�k�dhetnek optim�lisan, ami probl�m�kat okozhat a tanul�sban �s a munk�ban is.

 

 

 

Fizikai hat�sok:

 

Legyeng�lhet az immunrendszer�nk. A kr�nikus stressz g�tolhatja az immunrendszer megfelel� m�k�d�s�t, �gy n�velve fog�konys�g�t a betegs�gekre �s fert�z�sekre.

 

Sz�v �s �rrendszeri probl�m�kat okozhatnak hossz� t�von. A stressz n�velheti a sz�vbetegs�gek, magas v�rnyom�s �s m�s �rrendszeri probl�m�k kialakul�s�t, illetve annak kock�zat�t.

 

Em�szt�rendszeri probl�m�k is alakulhatnak. A stressz befoly�solhatja az em�szt�rendszer m�k�d�s�t, okozhat em�szt�rendszeri probl�m�kat, p�ld�ul gyomorfek�lyt, gyomor�g�st, gyomorf�jdalmat, hasmen�st vagy sz�kreked�st.

 

F�radts�got �s kimer�lts�get is okozhat, mivel az �lland� �rzelmi �s fizikai fesz�lts�g kimer�ti az embert.

 

 

Ezenk�v�l a kr�nikus stressz hossz� t�von n�velheti az �letm�dbetegs�gek, p�ld�ul a cukorbetegs�g �s elh�z�s kock�zat�t is.

 

Fontos megjegyezni, hogy az egy�nek reakci�ja a stresszre elt�r� lehet, �s nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a hat�sokat.

 

Azonban hossz� t�von az �lland� stressz kezel�se �s cs�kkent�se fontos a fizikai �s ment�lis eg�szs�g fenntart�sa �rdek�ben.

 

 

Ez lehet p�ld�ul relax�ci�s technik�k alkalmaz�sa, testmozg�s, eg�szs�ges t�pl�lkoz�s, �s sz�ks�g eset�n szakember seg�ts�g�nek ig�nybev�tele.

 

 

 

Mindenkinek stresszmentes napot, hetet, �vet, �letet k�v�nok!